2017. március 26., vasárnap

Homoktövises arcápoló

Hiányzott a "kollekciómból" egy olyan krém, ami alacsony zsírfázisú, könnyen felszívódik, ápolja a pattanásos, sebes bőrt és fényvédelemmel rendelkezik, hogy nyáron is használható legyen. Az alapolajok fényvédő hatása mellé cink-oxidot is alkalmaztam, és bőrvédő hatóanyagnak a friss homoktövis-levet választottam a gyógynövények mellé.


A homoktövist Európában és Ázsiában már régóta használják étkezési és gyógyászati célokra. Kínában élő tibeti doktorok sokféle betegség kezelésére használták már több ezer évvel ezelőtt, míg Tibetben már gyógyszerként jegyezték fel a nevét. A homoktövis latin neve - Hippophae rhamoides - állítólag arra utal, hogy az ókori görögök a lovaikat homoktövis terméssel etették, hogy a szőrük egészséges, fényes legyen.

A homoktövis növeli szervezetünk saját védekezésének hatékonyságát. Hámosító és gyulladás-csökkentő hatása miatt segíti a sebgyógyulást, a bőrbetegségek gyógyulását. Külsőleg a terméséből hidegen sajtolással kinyert zsíros olajat nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, égési- és sugársérülések, valamint sérült nyálkahártyák (gyomor- , méhnyak- , hüvely) kóros elváltozásainak kezelésére használják. E-vitamin- és esszenciális zsírsav-tartalmának köszönhetően jótékony hatással van a száraz, berepedezett bőrre, továbbá véd a káros UV-sugárzástól.

Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, mely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese. A homoktövis gyümölcsében levő C vitamin koncentrációja magasabb mint az eper, kivi, narancs, paradicsom, sárgarépa, és galagonya gyümölcsében.
Megtalálható benne az A-vitamin is, továbbá tartalmaz almasavat, mannitot, zsíros olajakat, flavonoidokat, gazdagok szénhidrátokban, fehérjében, szerves savakban, aminosavakban és vitaminokban.
A homoktövis E-vitamin tartalma (202.9 mg/100 g gyümölcs), magasabb mint a búza, kukorica és szójabab E-vitamin tatalma. Béta-karotint, F-, E-, és B-vitamint, valamint kalciumot, magnéziumot és cinket tartalmaz.

Miért került a kozmetikumokba?
  • elősegíti a sebek hámosodását és gyógyulását
  • gyógyítja az égési és fagyási sebeket, bőrfertőzéseket
  • jó hatással van a kiszáradt, berepedezett bőrre. 
  • gátolja a hajhullást és a ráncok kialakulását
  • erősíti a kötőszövetet, így csökkenti a narancsbőr kialakulását
  • magas olajtartalma miatt gyulladások és fekélyek kezelésére is használható
  • A kozmetológiában napolajok alapanyagaként hasznosítják, olaja ugyanis véd a napsugárzás okozta károsodástól
Forrás: Kissné Dogossy Éva és Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája


A réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó gyógynövényfaj. A franciák „a mezők királynéjának” hívják. Szalicilsav-származékainak köszönhetően gyulladásgátló, valamint elősegíti az izzadást. A flavonoidok, amelyek görcsoldó hatásúak, megkönnyítik az epe kiürülését. Szintén a flavonoidoknak, valamint a nagy mennyiségű káliumsónak köszönhetően hatékony vízhajtó. Cseranyagai elősegítik az összehúzódást és a sebgyógyulást. 
A növény segít a sebek és fekélyek gyógyulásában is. Jóllehet a réti legyezőfű nem mérgező, alapanyagai között szerepel a szalicil, ezért szalicil- vagy aszpirinérzékenyeknek ellenjavallt. Ezzel együtt sokfelé salátának fogyasztják. A réti legyezőfű minden része összehúzó hatású, így segítséget nyújthat hasmenés esetén is. Külsőleg alkalmazva elősegíti a sebgyógyulást, javítja a pattanásos bőr állapotát.




Az orvosi pemetefű (Marrubium vulgare) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.
Az orvosi pemetefű keserű erősítőszer étvágytalanság vagy kisebb emésztési zavarok esetén. Makacs köhögés és légúti gyulladások kezelésében szintén alkalmazzák. A virágos hajtásvégeket epehajtóként javasolják az epekiválasztás zavarai esetén. Külsőleg a pemetefű a fekélyek, a gennyes vagy rosszul gyógyuló sebek kezelésére alkalmas.
A pemetefű forrázattal készült fürdőt minden száraz és nedvedző bőrbetegségre és nehezen gyógyuló sebre alkalmazhatjuk.
A pemetefű legfontosabb hatóanyaga a keserű ízű marrubin. Más keserű anyagokkal, illóolajokkal és gyantával együtt serkenti az emésztést és a máj epetermelését.
A hasmenést és a gyomorfájást gyógyító hatása csersav-tartalmának köszönhető.


A mezei zsurló népi nevei alakjára, felhasználására is utalnak. Már az ókorban is ón-és ólomedények tisztítására, fényesítésére használták, erre utal sikár, mosófű, ólomsimító, ónfű elnevezése. Drótszerű, merev száráról kapta a cindrót nevet, zöld hajtásának alakjáról a lófarkfű, orsó formájú spóratartó füzéréről a bábarokka, bábaguzsaly, békarokka elnevezéseket.
A népi gyógyászatban is régóta használt mezei zsurló vízhajtó hatását kísérleti úton is igazolták. Főzete húgyhólyaggyulladás, vesekő, köszvény, valamint sérülések kiváltotta ödéma esetén fogyasztható, fürdő és borogatás formájában ízületi bántalmak kezelésére használható. Szív-és veseelégtelenségben szenvedőknek fogyasztása nem ajánlott.
A mezei zsurló meddő hajtását a kozmetikai ipar is sokoldalúan hasznosítja. Szára és levele lágyító-, csillapító-, erősítő szer, összehúzó anyag. A zsurló kovasavtartalmának köszönhetően szarukoptató, összehúzó, lágyító, flavonoidjai révén regeneráló hatású.

A zsurlófőzet külső alkalmazása, kiegészítő kezelés­ként, a nehezen gyógyuló sebek esetében is elismert módszer. Különösen nagy felületű bőrkárosodások, ekcéma valamint az öregeknél oly gyakori gennyes lábszár-fekélyek esetén a zsurlóval történő lemosások, borogatá­sok és fürdők remekül beváltak.

A mezei zsurló nagyon elterjedt a Földön. Ivartalanul, spórával szaporodik, virága nincs. Érdemes alaposabban szemügyre venni és megtapogatni, mivel merev, kemény szerkezete révén elárulja képességeit. Több ásványt tar­talmaz, mint a legtöbb növény, és különösen gazdag szilí­ciumban (=kovasav), amelyre testünknek nagymérték­ben szüksége van a csontok, porcok, körmök és a haj fel­építéséhez, A kovasav a bőr számára valamint sebgyógyí­tásban is fontos.
Különböző bőr- és körömágy-gyulladások, szőrtüszőgyulladás esetén is jó szolgálatot tesz a zsurlóteás borogatás. 


A cickafarkban több száz kémiai alkotórészt azonosítottak benne, mint alonitsav, achillein, csersav, keserűanyag, mész, klór, vas, kén, nátrium, kálium, magnézium, aszparagin, glikozidok, gyanta, szénhidrát, flavonoidok, szalicilsav. A virágjában több, a levelében kevesebb kékes színű, azulén tartalmú illóolaj található.
Számtalan jótékony hatást tulajdonítanak a cickafarkfűnek. A teljesség igénye nélkül: gyulladáscsökkentő, görcsoldó, antimikróbás, vérzéscsökkentő, hámosító, daganatellenes, emésztést javító, köhögéscsillapító, epe-és májműködést elősegítő hatás. Élénkíti a vénás keringést, erősíti a vénák falát. Igen erős hatású, így bizonyos gyógyszeres kezelések hatását erősítheti. Belsőleg a TBC és tüdőrák bevált népi gyógyszere. Közvetlenül a csontvelőre hat, vértisztító tulajdonságának köszönhetően, következetes alkalmazás esetén minden betegségre jó hatással lehet.
A cickafark leginkább, mint a női bajok orvoslója ismert. Javasolják menstruációs panaszok (görcs, PMS, erős vérzés), petefészek-gyulladás esetén, a ciklus beállítására, változókori tünetek enyhítésére. Illóolaja antiszeptikus, gyulladáscsökkentő, száj- és fogínygyulladásokra öblögetőként használható. Borogatáshoz - fogíny- és szemgyulladás esetén - fél liter forró vízzel leöntünk egy maréknyi szárított cickafarkfüvet, majd leszűrve használjuk. De segítség lehet sebek, felrepedezett bőr esetén is. Fürdő készítéséhez szintén egy maréknyi szárított füvet (de hideg vízben) áztatunk egy éjszakán át, majd a fürdővízhez öntjük. A friss növény préselt levét szintén külsőleg használhatjuk vérző sebekre, fájdalomcsillapításra. Összemorzsolt friss levele kisebb sebek vérzését azonnal elállítja. Nagyobb sebekre borogatásként tesszük.
A krém összetevői: szezám-, szőlőmag-, sárgabarackmag-olaj, kókuszvaj, kakaóvaj, méhviasz, gyógynövények (körömvirág, zsurló, réti legyezőfű, cickafark, pemetefű), homoktövis préselt leve, glicerin, karbamid, cink-oxid, illóolajok (grapefruit, szantál, levendula, petit grain, kajeput), növényi emulgeátor, biokozmetikai tartósító.




0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése